Az FC Barcelona himnusza (katalánul: El Cant del Barça) hosszú múltra tekint vissza. A jelenleg is hivatalosnak ítélt verzió első alkalommal 1974-ben csendült fel a Camp Nou, avagy a "Szentély" gyepszőnyegéről, valamint hangszóróiból. A klub 75. évfordulója alkalmából alkotta három művész. Jaume Picas és Josep Maria Espinàs nevéhez köthető a himnusz szövegének megalkotása - természetesen katalán nyelven -, míg a zenei aláfestés Manuel Walls munkáját dicséri. A himnusz zenei kísérettel történő előadásáért a Coral Sant Jordi kórus volt felelős, mely Katalónia legelismertebb kórusa.
Mielőtt még részletesebben is tárgyalnánk a 74'-es alkotást, meg kell említenünk a korábbi változatokat is, ugyanis már 1923-ban volt saját himnusza a klubnak.
Az első művet 1923-ban a Les Corts közönsége előtt az Orfeó Gracienc adta elő. A magasztos hangzású himnusz szövegében a klub sikerességét és szülőföldjével való bensőséges kapcsolatát tolmácsolták, valamint Joan Gamper, azaz a klub alapítója előtt tisztelegtek.
1949-ben mutatták be a klub ötvenedik évfordulója alkalmából az újabb himnuszt, melyet a diktatúra ellenére is katalánul írtak, s a "Barcelona, sempre amunt!" címet kapta.
A Camp Nou megnyitásának alkalmából 1957-ben alkották meg a "Himne a l'Estadi" címet viselő himnuszt, mely ugyancsak katalán nyelven íródott. A klub dicsőségességét hangoztató mű szövegében a himnuszok történetében először hangzott el a "Barça" szó, méghozzá a versszakok elején, egymás után háromszor is.
Végül elérkeztünk a Manuel Walls által megkomponált, jelenleg is használatos himnuszhoz, mely a klub dicsőséges múltjára hívja fel a figyelmet amellett, hogy a klub és a szimpatizánsai közti különleges kapcsolatot erősíti. (Szövegét lentebb olvashatjátok fordításban is.)
Később, pontosan 1998-ban a Blaugrana centenáriumi ünnepségén felhangzott a külön arra az alkalomra írt mű is, azonban ezt csupán a klub századik évfordulójának ünnepségre szánták, így továbbra is az 1974-ben készült himnusz az, mely minden mérkőzés előtt, alatt és után több tízezer fanatikus torkából útnak indul - bárhol is szorít szeretett klubjáért az a szurkoló -, hogy éltesse ezt a csodálatos sportegyesületet, s erőt adjon a címeres felszerelésben pályára lépőknek.
Az említetteken kívül több dal, feldolgozás is született az idők során. Ezeket javarészt szurkolók készítették. Ilyen például a jelenlegi himnusz rockosított változata, vagy a "Som més que un club" nevet viselő dal, de a klub történelme során Kubala László tiszteletére Joan Manuel Serrat készített egy, a "Laszit" dicsőítő dalocskát is.
Az 1974-ben készült, jelenleg is hivatalos himnusz szövege:
Barcelona hímnusza magyarul:
Az egész csarnok egy hangzavar
A kék-vörös emberek vagyunk,
Mindegy, hogy honnan jövünk,
Délről vagy északról.
Most egy véleményen vagyunk,
Egy véleményen vagyunk
Egy zászló összeköt minket.
Kék-vörös zászló a szélben,
Egy bátor kiáltás,
A mi nevünket mindenki ismeri:
Barça, Barça, Barça!
Játékosok, szurkolók
Ha összetartunk erősek vagyunk.
Sok évi nehéz munka,
Sok gólt tudunk ünnepelni,
És bebizonyosodott, bebizonyosodott
Hogy soha, senki nem tud minket eltéríteni az útról.
Kék-vörös zászló a szélben,
Egy bátor kiáltás,
A mi nevünket mindenki ismeri:
Barça, Barça, Barça!
Katalánul
Tot el camp
és un clam
som la gent blaugrana
Tant se val d'on venim
si del sud o del nord
ara estem d'acord, ara estem d'acord,
una bandera ens agermana.
Blaugrana al vent
un crit valent
tenim un nom el sap tothom:
Barça, Barça, Baaarça!
Jugadors, seguidors,
tots units fem força.
Son molt anys plens d'afanys,
son molts gols que hem cridat
i s'ha demostrat, i s'ha demostrat,
que mai ningu no ens podrà torcer.
Blaugrana al vent
un crit valent
tenim un nom el sap tothom:
Barça, Barça, Baaarça!
|